Borhiány fenyeget minket?

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) múlt héten közölte, hogy a szárazság, hőhullámok, tüzek, korai fagyok és áradások okozta esőzések következtében 2023-ban a globális bortermelés 10 százalékkal csökkent, míg a borfogyasztás 3 százalékos visszaesést mutatott. 

Nem örülnének az ókori rómaiak, de a spanyolok sem... 

A világ bortermelői összesen 237 millió hektolitert termeltek, ami 1961 óta a legkisebb mennyiség. Különösen Olaszország (23 százalékkal, 38 millió hektoliterre csökkent) és Spanyolország (21 százalékkal, 28 millióra) szenvedte meg a veszteséget, míg Franciaországban enyhén emelkedett (4 százalékkal, 48 millió hektoliterre), így az utóbbi messze a világ vezető bortermelője.  

Az OIV már novemberi első becslésében is a termelés csökkenésével számolt, de kisebb mértékben, ekkor 241,7 és 246,6 millió hektoliter közé becsülte a leszüretelt szőlőt. Ez a zuhanás az északi és a déli féltekét egyaránt érintő szélsőséges környezeti feltételek közvetlen következménye – mondta újságíróknak John Barker, az OIV igazgatója, akit a francia Les Echos idézett.  

Kevesebb is fogyott 

Tavaly a fogyasztás is 3 százalékkal, 221 millió hektoliterre, azaz 1996 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, megerősítve a 2018 óta tartó csökkenő tendenciát (csak 2021-ben a Coviddal kapcsolatos főbb korlátozások feloldása miatt volt tapasztalható ugrásszerű emelkedés).  

Ez a tendencia részben az inflációval függ össze, amely növelte az előállítási költségeket, ezáltal egy palack vagy más formában kiszerelt bor árát, miközben csökkentette a fogyasztók vásárlóerejét. A fogyasztás Kínában is erőteljesen visszaesett (25 százalékkal), ami a gazdasági lassulásnak köszönhető.  

„Az alacsonyabb keresletet a demográfiai és életmódbeli változások is befolyásolják – ismerte el John Barker. – Nehéz azonban pontosan meghatározni, hogy a fogyasztás közelmúltbeli csökkenése milyen mértékben tükrözi a piac rövid vagy hosszú távú helyzetét.”.  

Egyre drágábbak lesznek a borok 

A Forbes amerikai üzleti magazin mindazonáltal számos pozitívumot emelt ki az adatokból. Először is a termelés és a fogyasztás egyidejű csökkenése lehetővé tette, hogy a piac viszonylag kiegyensúlyozott maradjon a jelentős inflációs nyomás ellenére.  

Néhány ország pedig különösen jól teljesített, például Franciaország és az Egyesült Államok, amelyek tíz év alatt majdnem megduplázták az átlagos exportárat. Ez most az előbbi esetében 9,40, míg az USA-ban 5,50 euró literenként. 

Miközben a borkivitel mennyisége 2010 óta 6 százalékkal csökkent  a legalacsonyabb szintre, kevesebb palack és ömlesztett bor hagyta el Chilét, Dél-Afrikát és Franciaországot. Az OIV jelentése szerint a magasabb, rekordot döntő átlagos exportár, ami literenként 3,62 euróra emelkedett (29 százalékkal több mint 2020-ban) elriaszthatta a vásárlókat. Ezzel egyidejűleg a bor- és csemegeszőlő-termelésre szánt területek is harmadik éve folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak : 2023-ban 0,5 százalékkal, 7,2 millió hektárra estek vissza. Franciaország, Olaszország és Spanyolország, a világ három legnagyobb bortermelője együtt majdnem a világ borának felét szolgáltatják.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Freepik

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.